Levél Braco-ról

Előtte és utána is bementem az "elcsendesedő" feliratú szobába, olyan illatú füstölő volt bent, amilyet én is használok. Leültem negyed órára , jól esett.

Bent a terem hátsó harmadában álltam meg, körülöttem volt elég tér. Úgy éreztem, hogy jobb lesz, ha levetem a  cipőmet és mezítláb állok, aztán a tarisznyámat is letettem a földre. Jött egy németül beszélő férfi, akinek a tolmácsa az a Szabó Judit író volt, aki miatt felfigyeltem az egész dologra :-). Elmondták, hogy Braco nem gyógyít. Hogy ne kérjünk semmit konkrétan, csak gondoljuk azt, hogy a számukra  legjobb történjen velünk, aztán nézzünk vissza Bracora, és hagyjuk a gondolatokat, az észt, csak érezzünk, érzékeljünk. Majd egy 6-8 perces kisfilm Bracoról, olyan semmitmondóféle.

És aztán bejött. Fellépett egy zsámolyra, és nézett. Egyáltalán nem elnézett a fejek felett, de nem is egyvalakire nézett. Mindenkit nézett egyszerre. Elmondtam a kérést,  de már előtte azt láttam, hogy ... mintha glóriát látnék a feje fölött.  A glória egyre tisztább lett, és aurát is láttam a teste körül. Aztán azt, hogy valahogy pulzál a teste, mintha kettő lenne, egy fehér meg egy szürke, hol egyik van előbb, hol másik, egyben is van meg nem is. Fáztam és borzongtam, álltomban valami meglökött hátra, kicsit dűlöngéltem. Aztán minden olyan egyszerű, csendes, békés, nyugodt lett, folytak a könnyeim. Csak úgy jó volt.  

Braco kiment, a férfi és Judit vissza. Feltettek pár kérdést (jól van -e mindenki, stb.), ki volt most először, éreztek-e meleget, efféle. Aztán egyszerre csak azt, hogy ki látta Bracot máshogy, mint  ahogy egyébként látni szokott?  Már a kérdés is sokkolt, mert senki nem mondott nekem semmi olyat az egész előtt, hogy aura, vagy izé, vagy bármi. Kevesen nyújtottuk a kezünket. Akkor kérdezték, hogy glória, aura? A pulzáló test nem került elő :-). Azt mondták, hogy akinek ilyen élménye volt, az tudatosan élte át a "nézést", egy állapotba került Bracoval.